Fonálférgek, I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú fonálférgek.

Több fonálférgek — csak rájuk jellemző — tulajdonságuk van, pl.

Mintegy 20 leírt fajukat ismerjük, tényleges fajszámukat több mint százezerre becsülik. Testméretük a 0,3 mm és 8 m között változik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: szabadon élők és élősködők. Megtalálhatóak a tengerekben, félig sós és édesvizekben, szikes vizekben, hévvizekben, talajokban, mohapárnákban, avarban, trágyában stb.

A fonálférgek élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokkal támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett.

Nagy László, infektológus A helminthiasis fonálférgek azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek.

Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak.

Fonálférgek

A kültakaró három részből áll. A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, funkciója a féreg testében hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatások ellen, a parazita fajoknál a gazdaállat bordák húzódhatnak.

Az élősködő életmódot folytató fajoknál gyakran megfigyelhető a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó hypodermis a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélkül syncytium. Az epidermis hosszában a fonálférgek pseudocoel felé dorsalisan, ventralisan és lateralisan megvastagszik, bordákat képez.

A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztó szervek csövei futnak. Az epidermis alatt az izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó összehúzódni képes talprésze, és egy összehúzódni nem képes, az idegrostokhoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.

• Fonálférgek (Nematoda) | Körinfo
• Barna cukor és a rák
• A Magyarországon előforduló féregfertőzések
• Jelen írássorozatban az ökológiai növénytermesztésben alkalmazható hasznos szervezeteket szeretném bemutatni, hHiszen rengeteg félék és fajták lehetnek, és mindannyian hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek létrejöttéhez, ám keveset tudni róluk.
• A fonálférgek Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.
• Giardia besmetting bij de mens
• Fonálférgek a növényvédelemben – Agrárágazat
• Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.

A fonálférgeknél az idegimpulzusokat az izomsejtek veszik át az idegrostoktól. A szájnyílás a féregtest elülső végén terminálisan, illetőleg dorsalisan vagy ventralisan nyílik, ajkak veszik körül. Az ősi fonálférgek fonálférgeknél 6 ajak labium található, mindegyik tapintószemölcsöket papillák és sertéket visel. A szájnyílás környékén két mirigyes szerkezetű kemoreceptor, az oldalszerv amphidium, amphid is megfigyelhető.

A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet.

Tartalomjegyzék

Ha a szájüreg erősen fejlett, fala megvastagodott, szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen, más fajoknál az életmódtól függően a szájüregben szájszurony stylusfog vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A nyelőcső izmos, lehet egyszerű és fonálférgek. Számos fajnál egy vagy két hagyma alakú duzzanat bulbus található.

Trichuriasis

A nyelőcső két részre osztható corpus, postcorpus. Az utóbbiban helyezkednek el a nyelőcsövi mirigyek. A bélcső egyszerű, fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll. A végbélnyílás a farki vég közelében, midig a hasi oldalon van.

A gázcsere a kültakarón át történik. A fonálférgek szerv kétféle típusú. Elsősorban a tengerben élő fonálférgeknél a kiválasztás a hasi oldalon elhelyezkedő és nyíló ún.

Ebből fejlődött ki a csőrendszerrel működő kiválasztó szerv.

Az általában H-alakú csövek a test két oldalán az epidermis eredetű bordában futnak, majd egyesülve a hasi oldalon nyílnak. A fonálférgek idegrendszere a különböző fajoknál hasonló fonálférgek, meghatározott, csekély számú idegsejtből áll.

Központja a garat körül található ideggyűrű, fonálférgek vastagabb, ventralis és dorsalis, illetve vékonyabb subventralis és subdorsalis idegtörzsek alakulnak ki. Az idegtörzseket harántágak kötik össze.

Idegpályák indulnak s feji és a farki végen lévő papillákhoz, az oldalszervekhez és a Secernenrea osztályhoz tartozó fajok az oldalszervéhez hasonló funkciójú phasmidiumokhoz. A legtöbb fonálféregfaj váltivarú. A hímek rendszerint kisebbek, mint a nőstények. Egyes fajok fonálférgek szűznemzéssel is szaporodnak. A női ivarszerv páros petefészekből ovariuma páratlan méhből uterus és a hüvelyből vagina áll.

Enterobiasis

A hüvely nyílása a vulva mindig a hasoldalon, a végbélnyílástól függetlenül nyílik. Az élősködők női ivarszerve sokszor tetemes méretű és igen nagyszámú petét termel. A hím ivarszerv páros vagy páratlan heréből testisaz ondóvezetékből vas deferens áll. Ezt fonálférgek ondókilövellő cső ductus ejaculatorius követi.

A hím ivarszerv a végbéllel közös kloákába torkollik. A hím ivarszerv járulékos részei lehetnek a rendszerint páros párzóhorog spiculuma vezető pálca gubernaculum és a párzó táska bursa copelatrix. A fonálférgek lehetnek petetartók oviparovoviviparok barázdálódó petét vagy 1.

Az egyedfejlődének a petesejt megtermékenyítésétől az 1. A postembrionális fejlődés fonálférgek a lárvák négyszer vedlenek.

A fonálférgek kutikulája két vedlés között is növekszik. Az élősködő életmódot folytató fonálférgek kifejlődéséhez csak gazdaszervezetre közvetlen fejlődésű fonálférgekvagy köztigazdá k -ra és végleges gazdára van szükség.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható.

A fertőző lárvák rendszerint a 2. A fonálférgek eredetéről, törzsfejlődéséről és rokonsági kapcsolatairól ismereteink meglehtősen hézagosak. Testük fosszilizációra alkalmatlan. Feltehető, hogy a többi ősszájútól már a kambriumban különváltak és önállóan fonálférgek. Közvetlen és gyors embrionális fejlődésük, testük ősi szervezetlensége, a tagolatlan test, a sejtállandóság, a sugaras szimmetria, a csillók teljes hiánya, a parazitizmus arra utalnak, hogy fonálférgek fonálférgek egyenes irányban progresszíven fejlett szervezetek.

Navigációs menü

A jelenleg ismert állatcsoportok közül a Nematomorpha-hoz és a Gastrotricha-hoz állnak közel. Származástanilag elsődleges a szabadon élő életmód.

Kialakulásuk sekély tengervízben történhetett, ahol az aljzathoz farki mirigyeik váladékkal rögzültek, szesszilis életmódot folytattak. A tengerből hódították meg az édesvizet és a szárazföldet.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Az élősködő életmód kialakulása — más parazitáknál is — a gazdák filogenetikus fejlődésével hozható összefüggésbe, nem egyetlen törzsfejlődési vonalon következett be azaz az élősködő férgek nem egymás legközelebbi rokonai.